Biztosan volt már olyan pillanatod, amikor érezted, hogy valamit nem kéne megtenned…
Aztán mégis megtetted.
És utólag csak ennyit mondtál:
„Pedig tudtam előre.”
Ilyenkor nehéz eldönteni, hogy vajon az intuíciód szólt, vagy csak a félelem húzott vissza.
Empataként különösen nehéz különbséget tenni, mert annyi érzés, gondolat és energia kavarog benned, hogy mind ugyanúgy „valódinak” tűnik.
Pedig az intuíció és a félelem két teljesen külön világ.
Az egyik a Lélek hangja.
A másik az elméé.
És amíg nem tudod felismerni, melyik beszél hozzád, addig könnyen hozol rossz döntést, és indulsz el olyan utakon, ami nem is a tiéd.
Az intuíció hangja mindig halk – a félelemé mindig hangos
A félelem egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy gyors és sürgető. Amikor a félelem vezet, azt érzed:
„Most azonnal dönteni kell.”
„Ha nem lépek, baj lesz.”
„Ezt el kell kerülni mindenáron.”
A félelem az ösztönvilág nyelvén beszél, a biztonságodra, a túlélésedre, a fájdalom-elkerülésre figyel – és közben gyakran bezárja előtted a lehetőségeket. Mert az ösztön „üss vagy fuss” végleteken tudott csak megmenteni téges sok-sok évszázadig. És a reflexek, az ösztönök nem változnak olyan gyorsan, mint a környezetünk, a társadalmunk. Tehát a félelem mindig sietni és siettetni fog, hogy kikerülj abból a helyzetből, amiben éppen döntened kell.
Itt visszacsatolnék arra a tévhitre, hogy aki gyorsan dönt az jól dönt, meg mindig az első gondolat a helyes. Sajnos általában a félelem sietős hangja a hangosabb, ezért edzés nélkül azt hallod meg elsőnek leginkább.
Az intuíció ezzel szemben ritkán siet. Azonnal jön a válasz az intuícióból is, de halkabb, csendesebb, türelmes és békés rezgéssel. Nem parancsol, nem győzköd, inkább emlékeztet, mint kényszerít. Nem szorít téged, csak lehetőséget mutat. És egy felfokozott állapotban, amikor válaszra van szükséged, ezt hallod meg kevésbé, ugye?
Ha figyelsz, ezt a különbséget érezni fogod a testedben is:
- a félelem összehúz (torkodban, gyomrodban biztosan érezted már)
- az intuíció megnyit (fejedben, mellkasodban érezheted leggyakrabban)
Hogyan ismered fel, melyik beszél hozzád?
1️⃣ Az intuíció nyugalmat hoz, még ha a döntés nehezebb is.
Ha egy belső hang azt mondja, „tudom, hogy ezt kell tennem”, és közben mélyen békét érzel – az intuíciód szól. Akkor is, ha nehezebb útra visz. Ugyanakkor az is egy tévhit, hogy mindig az az utad, ami nehezebb, mert arra vannak a feladataid!
A félelem viszont feszült, zaklatott, szorongó energiát hoz. Hiába tűnik „logikusnak”, a tested reagál: szorít, szúr, feszít. Ezért méginkább sietsz döntpést hozni, hogy ebből a szorításból kikerülj. Már az sem érdekes, hogy jó döntlés legyen, csak szabadulhass.
2️⃣ Az intuíció a jelenből beszél – a félelem a múltból.
Az intuíció mindig most van. Nem érvel, nem idéz fel, nem elemez. Egyszerűen csak mutatja, mi van itt és most igaz neked.
A félelem viszont a múlt tapasztalataiból indul ki. „Ez már egyszer fájt.” „Tudom, mi lesz ebből.”
De az intuíció soha nem az emlékeidből él – hanem a lelked (vagy más lelkek) tudásából.
3️⃣ Az intuíció szeretetből beszél, a félelem védelemből.
A félelem mindig védeni akar. Azt suttogja: „ne menj tovább”, „ez veszélyes”, „maradj, ahol biztonságos.”
Az intuíció viszont nem véd – vezet. Nem akar megóvni az élettől, hanem válaszol neked.
Miért keverik össze az empaták a kettőt?
Mert az empata az energiarendszere felépítése elsősorban érzéseken keresztül érzékel. És amikor valami erős érzést vált ki belőle – akár félelmet, akár izgalmat –, az egész teste (+ az aurája) reagál.
Ilyenkor nehéz eldönteni:
„Ezt most én érzem, vagy valaki más?”
„Ez megérzés, vagy valaki más érzése, a múltam szól vissza, vagy a jövő figyelmeztet valamire?”
A válasz: mindegyik lehet, mert mindegyik benned van, csak más-más szintről jönnek a válaszok. Ezért kell az empatának azzal kezdenie, hogy megtanulja szétválasztani, hogy mi az a bejövő ongerekből, ami nem az övé. Azután lehet továbblépni, hogy az érzés/gondolat a tudalattiból jön, vagy nem,
A tudatalatti intuíció a múlt tapasztalataiból építkezik – ezért könnyen keveredik a félelmekkel. A felsőbb intuíció viszont a lélek tágabb (gyakran kollektívebb) tudatmezőjéből érkezik – ez már nem a félelem, hanem a bizalom nyelve lesz.
Illetve, mivel az empatának a testében, idegrendszerében ott van mások félelmének, történeteinek is a lenyomata, lehet, hogy a tudatalattid nem saját tapasztalatból ad neked választ, hanem valaki máséből! Minden történet nyomot hagy benned.
Ezért is nagyon fontos a gyakorlatban megtanulni, hogy mi a reakció, és mi az intuíció. Mert hiába tudod esetleg tisztán tartani az energiatered másokétól, a régi lenyomatok, történetek benned vannak – és ebből jöhetnek olyan félelelm-reflexek, amiket a saját életed ne indokol, ezért azt hiszed, ez bizony intuíció.
A félelem tanít – az intuíció vezet
Persze, a félelem nem ellenség. nem az a lényeg, hogy most már ne hallgassunk rá! A félelemek szerepe az, hogy baj van, veszély van, illetve, hogy figyelmeztessen: „itt még van benned valami, ami gyógyulni szeretne.”
A félelem gyakran nem „megóvni”, akadályozni akar – csak megmutatja, hol van még dolgod a múltaddal.
És az is lehet, hogy amikor egy döntés előtt félelmet érzel, az gyakran azt jelenti, kihívás van, lehet, hogy a lelked épp növekedni készül, belépni egy ismeretlen ajtón. de ez más lesz, nem szorongó, összeszoruló, hanem inkább kíváncsian aggódó.
Az intuíció és a felsőbb tudás kapcsolata
Amikor az intuíciót a Felsőbb Én illetve kollektív szinten tudod használni, akkor nemcsak a tudatalattidból olvasol,
hanem rákapcsolódsz arra a mezőre, ahol minden információ és lehetőség már létezik.
Ez az a tudatállapot, ahol:
- nem kell többé kérdezned, mert tudod,
- nem kell keresned, mert érzed,
- és nem kell félni, mert bízol.
A félelem mindig a hiányból indul: „nem tudom, mi lesz.”
Az intuíció viszont a teljességből: „már tudom, hogy rendben lesz.”
Ezért, amikor a Felsőbb Éneddel dolgozol, a bizonytalanság helyett béke költözik beléd – még akkor is, ha a válasz nem az, amit az egód hallani szeretne. (ez is egy különbség, amikor mindig azt hallod, amit hallani szeretnél, az igen ritkán lesz a valós intuíció)
Hogyan fejlesztheted a tisztán érzést/hallást?
A tiszta intuíció nem akkor születik, amikor „erősebben próbálod hallani”, hanem amikor megfelelő állapotban vagy, és elcsendesíted mindazt, ami nem intuitív.
Ehhez három lépésre van szükség:
1️⃣ Tisztítsd a teret és zajt magad körül és magadban.
Minden nap érdemes 5–10 perc csendet adni magadnak, reiki tisztítás + védelem, (auratisztítás is!)
Nem „meditálni kell”, csak nem csinálni semmit – figyeld a légzésed, és közben hagyd áramolni a reikit
2️⃣ Kérdezz egyszerűen.
Ne bonyolult kérdéseket tegyél fel.
Kezdd így: „Ez a …. az utam?” vagy „Most …….. jó helyen vagyok?”
(saját tapasztalatom, hogy a félelem csacsog, sokat beszél, folyamatosan; az intuíció meg rövid mondatokkal, gyakran egy – egy szóval kommunikál bennem)
3️⃣ Figyelj a testre.
A test a lélek antennája is. Ha valami összeszűkít, szorongást okoz, az a félelem. Ha valami kitágít, az az intuíció (és jó érzés önt el közben).
Ezt a különbséget is megtanuljuk a gyakorlatban, tudatosan felismerni az Intuitív Empata Tanfolyamon – mert az intuíció nem misztikus képesség, hanem a legtermészetesebb kommunikációs forma a Lélek és a tudat között.
Az intuíció nem jósol – emlékeztet
Sokan azt hiszik, az intuíció a jövőt mondja meg. gyakori spirituális tanítás, hogy valójában csak visszaemlékeztet arra a tudásra, amit a lelked már ismer. Az én tapasztalatom az, hogy a mezőben ott van mindig lehetőség, és az intuícióm azt mondja meg, ami éppen akkor „válik valósággá”, a legnagyobb valószínűséggel – hiszen aztén én majd ezen fogok változtatni, ha van hozzá eszközöm, ezért nem is válik valóra… szóval, tisztára „vissza a jövőbe” 🙂
A félelemtől a bizalomig – ez az empata útja
Empataként az érzékelésed a legnagyobb erőd, azt hiszem, ebben megegyezhetünk. Érezni az emberek, helyek, helyezetek minőségét, útját, lehetőségeit, nagy lehetőség.
De csak akkor, ha a helyén tudod kezelni, nem sodor el, nem teszi tönkre a hétköznapi életed (bezárkózol, elkerülő leszel, újra és újra megsérülsz, beteg leszel).
Ami érzékelhető különbség lehet még, hogy a félelemből fakadó érzékelés kiszívja az energiád. A felsőbb intuícióból fakadó érzékelés feltölt. Ez alól kivétel, amikor azt „hallod”, amit épp hallani akarsz, és ettől lebegős jókedved lesz.
Összefoglalva
A félelem hangos, de összeszorító – az intuíció halk, de jó érzést és energiát ad.
De mindkettő benned él. Az egyik óvni akar, a másik vezetni. És ha megtanulod meghallani, mikor melyik beszél,
a döntéseid tisztává, az életed pedig könnyebbé válik.
Ez az út az, amit az Intuitív Empata Tanfolyamon végig bejárunk: megtanulni hallani, bízni benne és önmgadban, és begyakroloni a használatát.
Ha eddig elolvastad, gratulálok, és neked szólok először, hogy ha tényleg érdekel ez a téma,
november 26-i Intuitív Empata Webinárra (18:00), online zoom-on,
ahol beszélünk még erről, és egy mini gyakorlaton is végig vezetlek majd élőben.
